Késő este, munka és egy rakás más program után sikerült összeülnünk virtuálisan Magyar Kingával, hogy meséljen nekem a Green Fox előtti életéről, a képzésről, és új, junior szoftverfejlesztői munkájáról. Ő a sokadik már, akit így “kapok el”, és muszáj megjegyeznem: ahogy a többiek, úgy ő is okos, összeszedett, lelkes. Hiába van vége a napnak. És talán ez az, ami a leginkább összeköti a képzés diákjait, bármennyire is különböző háttérrel rendelkeznek. Egy olyan szellemi frissesség, kíváncsiság és determináltság, ami talán még álmukban sem lankad.

Kinga szimpatikus természetességgel sorolja eddigi karrierje állomásait. Én pedig, ahogy beszélgetünk, egyre jobban elképedek, hogy a lista végén mégis Budapest áll. És a döntés, hogy ismét új dologba fog. Amikor arról kérdezem, hogy mi szükségét érezte annak, hogy a jól fizető munkahelyeket, az inspiráló, fiatal közösségeket újabbra és újabbra cserélje, nincs is határozott válasza. Egyszerűen csak annyi: szeretne tanulni, új dolgokat felfedezni.

Lássuk, honnan hová vezetett Magyar Kinga útja?

“Már gimiben is érdekeltek a számítógépek, felvettem az infót mint fakultatív tárgyat, és kicsit ismerkedtem a Pascal nyelvvel is, de annyira nem fogott meg a dolog. Közgázon végeztem, gazdálkodás és menedzsment szakon, majd Dániába költöztem, hogy megcsináljam a masteremet. Abban az időszakban a divatipar vonzott leginkább, annak is az üzleti része. Koppenhágában találtam egy tök érdekes mastert, ami a kreatív iparágak üzleti folyamataival foglalkozott, és egy kettős master programba is bejutottam, amelynek köszönhetően egy évet Dániában, egyet pedig Olaszországban, Milánóban tölthettem. A divat olasz fellegvárában jobban fókuszálhattam a divat és a design menedzsment órákon keresztül arra, ami a legjobban érdekelt. Aztán jött a gyakorlat: a luxus alsóneműket áruló olasz La Perla világmárkánál dolgoztam Szingapúrban.” - meséli Kinga, aki 2013-ban, a master diploma megszerzése után már rögtön a Louis Vuittonnál kapott állást. “Nagyon izgalmas volt, hiszen ez az egyik legnagyobb luxus divatcég a világon. Hatalmas gépezet, amibe belelátni különleges kiváltság. Customer development koordinátorként dolgoztam Brüsszelben, a marketing osztályon belül. A Benelux Államokban és a skandináv országokban található 10 Louis Vuitton üzlet tartozott hozzánk. Az ügyfelek szegmentálásával, direkt kommunikációval, online marketinggel foglalkoztam. Egy év után mondtam fel, és visszaköltöztem Koppenhágába, ahol kezdetben egy kisebb férfi divatcég marketing tanácsadója voltam.” - mondja Kinga.

Az IT szektor ekkor már egyre jobban vonzotta, így a Podio nevű cégnél, a sokak által ismert Asana versenytársánál helyezkedett el account menedzserként. “Ez valami nagyon új és nagyon nemzetközi volt. Egy sikeres, startup-légkörű vállalat. Épp amire vágytam.” - mondja. “A csapatom, a customer success team, nagyon fontos szerepet töltött be a vállalaton belül. Az, hogy tökéletesen megtanítsuk az ügyfeleket a termék használatára, és tanácsot adjunk, hogyan optimalizálják üzleti folyamataikat a Podio segítségével, kulcsfontosságú volt.” - meséli Kinga. A Podio esetében azonban túl messzire kellett volna mennie - ugyanis a cég anyavállalata, a Citrix Észak-Karolinába költöztette a fejlesztőket, a product teamet és mindenkit, aki menni akart. Kinga a csapathoz, a konkrét emberekhez kötődött a legjobban, ám ezúttal elengedte a tengerentúli munkalehetőséget. De nem érezte úgy, hogy a karrierje elúszott, csak kivett egy kis szabadságot. “Elrepültem Ázsiába fél évre, utazgattam, és nem bántam meg. Pláne, hogy hazatérve megtaláltam a Green Foxot.” - mondja.

“A Podio-ban kerültem igazán közel a termékfejlesztéshez, és jó ideje játszottam a gondolattal, hogy megtanuljak programozni. Nem is feltétlenül fejlesztő akartam lenni, de mindenképpen érteni akartam valamilyen programozási nyelvhez, mert ez szerintem nagyon fontos akkor is, ha később esetleg product owner, vagy termékmenedzser lesz az ember.” - meséli Kinga, aki a Facebookon bukkant a Green Foxra, és a jelentkezési határidő napján döntött úgy, hogy jelentkezik. “Nem arról volt szó, hogy untam, amit addig csináltam, csak hajtott a felfedezési vágy. Az, hogy potenciálisan programozói állást kaphatok rövid időn belül, nem motivált. Inkább csak magát a tudást akartam megszerezni. Nekem még nincs családom, csak magamért felelek, állást azért biztosan találok, csak épp azok a munkák, amikre kvalifikált vagyok, nem inspiráltak. Magamtól is nekikezdhettem volna a programozás tanulásának, rengeteg az online felület, ahol ma már ezt megtehetem, de úgy gondoltam, hogy egy szervezett közegben könnyebb dolgom lesz.” - mondja Kinga.

“Nem tudtam, hogy mire számítsak, de az már az első pillanatban kiderült, hogy eszméletlen sok időt kell rászánni a tanulásra. Ugyanakkor ez az intenzív együttlét és együtt tanulás építette a legjobban a csapatunkat. A Sparta, ahova én jártam, egy nagyon támogató közeg volt, együtt jártunk mindenhova, és együtt is maradtunk. Mindannyiunkat felvett az evosoft. Bár van, aki teljesen máshol, más épületben dolgozik, de már az is jó érzés, hogyha napközben összefutunk egy kávéra, vagy ha együtt mehetünk haza. Én az HMI compiler csapatba kerültem az evosoftnál, egy óriási szoftveren, a TIA Portálon dolgozunk, amivel gyárak gyártósorait automatizálják. Még ezen belül is egy picike részt fejlesztünk mi, nagyon absztrakt a dolog, de mégis izgalmas. A csapatom Scrumban dolgozik, úgy érzem, így könnyebb tanulni.” - magyarázza Kinga, aki szerint a Green Fox gyakorlatorientált tanítási módszere hatalmas segítséget nyújtott abban, hogy könnyen vegye az akadályt a munkahelyén. “Emellett az is sokat vetett a latba, hogy mennyire elkötelezettek a mentorok a munkájuk iránt. És nem csak a programozással kapcsolatban. A soft skill tréningek legalább olyan fontosak voltak. A prezentációs készségek és a konfliktuskezelés fejlesztése is hasznosak voltak számomra. És ami a legnagyobb előnye a Green Foxnak, az talán az a tudatosság, ahogy a csapatot összeválogatják. Nem a szakmai előélet számít, hanem az, hogy hogyan tudunk kapcsolódni egymáshoz. Én öt évet éltem külföldön, és kicsit aggódtam, hogy találok-e olyan embereket, akik hasonlóak hozzám. Aztán kaptam rögtön húszat, amit nagyon köszönök!” - teszi hozzá.